Mit tud a természet?
A delfinek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a víz alatt maguk
hozzanak létre ezüst karikákat, melyekkel aztán játszhatnak.
Nem lehet tudni, miként sajátítják el ezt a képességet,
vagy talán eleve ezzel a tudással születnek.
Mintha csak ez varázslat lenne, a delfin a fejével egy hirtelen mozdulatot
tesz, és máris egy ezüstös gyűrű jelenik meg az orra előtt.
Ez a gyűrű egy homogén, fánk formájú, mintegy 60 cm átmérőjű buborék,
amelyik még nem emelkedik a víz felszínére. Függőlegesen állva a vízben az
említett buborék olyan, mint egy láthatatlan dimenzióba nyíló mágikus átjáró.
Ilyenkor aztán a delfin egy kisebb ezüstös fánkot szakít ki az eredeti nagyobból.
Ezt a buborékot megfigyelve a delfin kiragad belőle egy darabkát, ami azt
eredményezi, hogy a kis gyűrű ezernyi apró buborékra szétesik,
melyek aztán a víz felszíne felé törnek.
Néhány pillanat múlva a delfin egy újabb gyűrűt készít, hogy tovább játszhasson.
Úgy tűnik, létezik egy önálló mechanizmus a kis gyűrűk előállítására,
ezeket a delfin fejének hirtelen mozdulatával hozza létre.
Vajon miként hozzák létre a delfinek ezeket az ezüst gyűrűket?
Van olyan magyarázat, ami szerint ezek a gyűrűk lényegében apró légörvények.
Gyorsan haladva és fordulva a delfin hát-uszonyának csúcsa a vízben pörgő
láthatatlan örvényeket hoz létre. Amikor a delfinek megszakítják az ilyen vonalakat,
akkor e vonalak végei zárt gyűrűvé kapcsolódnak össze. Az örvény magja körüli
folyadék magasabb sebességének hatására az örvény nyomása kisebb mint a
távolabb keringő folyadéké. A gyűrűkbe a delfinek légzőnyílásából útjára engedett
buborékok injektálják a levegőt. A vízörvények energiája elegendő ahhoz,
hogy néhány másodpercnyi játékidőt biztosítsanak, amíg megakadályozzák,
hogy a buborékok emelkedni kezdjenek.
