Obama has gone!
Mission accomplished.
BS!
Just watch out what's gonna be the next.
They have to find a new enemy to divide the world again.
And what will be the answer of the islam?
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Világ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Világ. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. május 19., csütörtök
2010. november 14., vasárnap
Mit egyunk, hogy az masnak is jo legyen.
Cikk az Indexrol:
Ismet egy pelda arra, hogy a globalis gondolkodas nem mukodhet. Hiaba vagyunk elsosorban mindannyian emberek, az eltero foldrajzi, gazdasagi kulonbsegek miatt ha elerheto is hasonlosag egyes teruleteken, az maxumim lepcsozetesen valosithato meg.
A teljes rendszer komplexitasa miatt ha valamit megpiszkalunk valahol, kiszamithatatlan, hogy ne jelentkezzen valahol egy olyan hatas, aminek a fuggosegerol nem tudtunk.
Jol felhasznalhato az eset a Conspiracy Theory fanoknak: azt akarjak, hogy rakban dogoljek, meg, mert ha egeszseges taplalkozok, lelkiismeretfurdalosom lehet a hid ala keult brazil munkasok miatt. :D
Amitől a britek egészségesebbek, attól a brazilok munkanélküliek lesznek - állítja egy új brit tanulmány, amely szerint az egészségesebb táplálkozásra vonatkozó globális irányelveknek olyan következményei is vannak, amelyek károsítják a fejlődő országok gazdaságait.
A brit szakemberek azt vizsgálták tanulmányukban, hogy milyen következményei lennének annak, ha a britek és a brazilok áttérnének arra a gyümölcsben és zöldségben gazdag, ám húsban és tejtermékekben szegény étrendre, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozott meg az egészséges életmód egyik alapfeltételeként.
A káros étkezési szokások felszámolásával Nagy-Britanniában évente körülbelül 70 ezer embert lehetne megóvni a helytelen táplálkozás miatt kialakuló szívbetegségek és rákos daganatok okozta korai haláltól. Az egészségügyi rendszer pedig 20 millió fontot (6,5 milliárd forint) takarítana meg évente.
Ezzel szemben Brazíliában igen alacsony a rossz táplálkozási szokásokból eredő betegségek aránya, vagyis a brazilok csak nagyon kis mértékű egészségügyi hasznot húznának az étrend változtatásból, viszont a gazdaságuk annál inkább megsínylené az újításokat. A Higiéniai és Trópusi Orvostudomány Londoni Iskolája által készített tanulmány csütörtökön jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi hetilap internetes oldalán.
"Nem azt mondjuk, hogy az emberek ne egyenek egészségesen. Csupán arra szeretnénk rávilágítani, hogy ennek a megváltozott étrendnek lehetnek nem várt következményei is" – mondta Richard Smith, az intézmény egészségügyi közgazdaságtannal foglalkozó professzora. Smith és kollégái szerint ha a brazilok és a nyugati országok úgy döntenek, hogy áttérnek a zöldségben gazdag étrendre, akkor az a húsfüggő brazil gazdaságnak 815 millió dollárba (164 milliárd forint) kerülne.
"Egy tökéletes világban mindannyian egészségesen táplálkoznánk. De egy tökéletes világban mindenkinek lenne munkája is" – mondta Smith, aki szerint az illetékes szakértőknek sokkal átgondoltabb táplálkozási irányelveket kellene kidolgozniuk. Az olyan országok számára, mint Brazília, amely döntően a Japánba és a nyugati országokba irányuló hús-importra épít, pusztító lehet egy ilyen globális célkitűzés.
Vannak akik másképp vélekednek a kérdésről. "A világ többi részén olyan folyamatok zajlanak, amelyekkel ez a modell nem számol" – hangoztatta Julian Morris, a londoni székhelyű National Policy Network kutatóintézet vezetője. "Az Ázsiában egyre növekvő húsigény valószínűleg ellensúlyozni tudja majd a fejlett országokbeli visszaesést." A szakértő azt a feltételezést is vitatja, hogy az irányelvek valóban megváltoztatják az emberek étkezési szokásait. "Amennyiben igazi változást akarunk elérni a hús-, illetve a tejtermékek fogyasztásában, akkor olyan radikális intézkedésekre lenne szükség, mint az adó, vagy a kvótarendszer bevezetése" – mondta.
Ismet egy pelda arra, hogy a globalis gondolkodas nem mukodhet. Hiaba vagyunk elsosorban mindannyian emberek, az eltero foldrajzi, gazdasagi kulonbsegek miatt ha elerheto is hasonlosag egyes teruleteken, az maxumim lepcsozetesen valosithato meg.
A teljes rendszer komplexitasa miatt ha valamit megpiszkalunk valahol, kiszamithatatlan, hogy ne jelentkezzen valahol egy olyan hatas, aminek a fuggosegerol nem tudtunk.
Jol felhasznalhato az eset a Conspiracy Theory fanoknak: azt akarjak, hogy rakban dogoljek, meg, mert ha egeszseges taplalkozok, lelkiismeretfurdalosom lehet a hid ala keult brazil munkasok miatt. :D
Amitől a britek egészségesebbek, attól a brazilok munkanélküliek lesznek - állítja egy új brit tanulmány, amely szerint az egészségesebb táplálkozásra vonatkozó globális irányelveknek olyan következményei is vannak, amelyek károsítják a fejlődő országok gazdaságait.
A brit szakemberek azt vizsgálták tanulmányukban, hogy milyen következményei lennének annak, ha a britek és a brazilok áttérnének arra a gyümölcsben és zöldségben gazdag, ám húsban és tejtermékekben szegény étrendre, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozott meg az egészséges életmód egyik alapfeltételeként.
A káros étkezési szokások felszámolásával Nagy-Britanniában évente körülbelül 70 ezer embert lehetne megóvni a helytelen táplálkozás miatt kialakuló szívbetegségek és rákos daganatok okozta korai haláltól. Az egészségügyi rendszer pedig 20 millió fontot (6,5 milliárd forint) takarítana meg évente.
Ezzel szemben Brazíliában igen alacsony a rossz táplálkozási szokásokból eredő betegségek aránya, vagyis a brazilok csak nagyon kis mértékű egészségügyi hasznot húznának az étrend változtatásból, viszont a gazdaságuk annál inkább megsínylené az újításokat. A Higiéniai és Trópusi Orvostudomány Londoni Iskolája által készített tanulmány csütörtökön jelent meg a The Lancet című tekintélyes brit orvosi hetilap internetes oldalán.
"Nem azt mondjuk, hogy az emberek ne egyenek egészségesen. Csupán arra szeretnénk rávilágítani, hogy ennek a megváltozott étrendnek lehetnek nem várt következményei is" – mondta Richard Smith, az intézmény egészségügyi közgazdaságtannal foglalkozó professzora. Smith és kollégái szerint ha a brazilok és a nyugati országok úgy döntenek, hogy áttérnek a zöldségben gazdag étrendre, akkor az a húsfüggő brazil gazdaságnak 815 millió dollárba (164 milliárd forint) kerülne.
"Egy tökéletes világban mindannyian egészségesen táplálkoznánk. De egy tökéletes világban mindenkinek lenne munkája is" – mondta Smith, aki szerint az illetékes szakértőknek sokkal átgondoltabb táplálkozási irányelveket kellene kidolgozniuk. Az olyan országok számára, mint Brazília, amely döntően a Japánba és a nyugati országokba irányuló hús-importra épít, pusztító lehet egy ilyen globális célkitűzés.
Vannak akik másképp vélekednek a kérdésről. "A világ többi részén olyan folyamatok zajlanak, amelyekkel ez a modell nem számol" – hangoztatta Julian Morris, a londoni székhelyű National Policy Network kutatóintézet vezetője. "Az Ázsiában egyre növekvő húsigény valószínűleg ellensúlyozni tudja majd a fejlett országokbeli visszaesést." A szakértő azt a feltételezést is vitatja, hogy az irányelvek valóban megváltoztatják az emberek étkezési szokásait. "Amennyiben igazi változást akarunk elérni a hús-, illetve a tejtermékek fogyasztásában, akkor olyan radikális intézkedésekre lenne szükség, mint az adó, vagy a kvótarendszer bevezetése" – mondta.
2010. július 6., kedd
Ami mindig is foglalkoztatott
Társadalomtudósok manapság sokszor hangoztatják, hogy a régi, istenközpontú világszemlélet bukásával kiüresedett, értelmetlenné vált a világ. Korábban az embernek megvolt a helye a teremtésben, tudta, hogy mi az élete célja, és hogy mi fog történni vele a halála után. A tudomány előretörésével, és az életszínvonal emelkedésével ez a világkép megrendült. Már nem volt szükség Istenre, hiszen létrejött a földi paradicsom. A fogyasztói civilizáció beköszöntével az átlagember is hozzáférhetett olyan örömökhöz és élvezetekhez, amiket korábban csak a földi siralomvölgy elhagyása után ígértek neki.
A tudomány sem hagyott helyet Istennek, fokozatosan kiszorította a világból. Korábban ő volt az Első Mozgató, aki működésben tartotta a világ gépezetét, de ahogy egyre jobban megismertük az Univerzum működését, úgy egyre kevésbé volt rá szükség. Miért magyarázzuk a dolgokat Istennel, ha ott van helyette a tudomány, nemde?
Igen ám, de a transzcendecia eltűnésével eltűntek a távlati célok is. Mi van az evés-iváson túl? Azért élünk, hogy éljünk? Egy közömbös Univerzumban, amit teljesen hidegen hagy, hogy élünk-e vagy halunk? Sok helyről hallani, hogy a céltalanság, és az élet értelmetlenségének érzése rátelepszik az emberekre. Sokan nem találják a helyüket.
Azonban a mítoszok nem adják olyan könnyen magukat. Ha a régi mítoszok elbuktak, akkor az ember teremt magának újakat. UFO-k, parapszichológia, ezoterika, new age, lehetne bőven sorolni a manapság divatos áramlatokat, amelyekben mind benne rejlik valami misztikum, ami az ember látóhatárán túl van, és ami azt sejteti, hogy van valami nagyobb terv, aminek a részei vagyunk, nem csak elhagyatva tengődünk az Univerzumban ezen a magányos kis bolygón.
Valami, ami azt sugallja, hogy a hétköznapi világ banális látszata mögött magasabb rendű erők bújnak meg.
A tudomány sem hagyott helyet Istennek, fokozatosan kiszorította a világból. Korábban ő volt az Első Mozgató, aki működésben tartotta a világ gépezetét, de ahogy egyre jobban megismertük az Univerzum működését, úgy egyre kevésbé volt rá szükség. Miért magyarázzuk a dolgokat Istennel, ha ott van helyette a tudomány, nemde?
Igen ám, de a transzcendecia eltűnésével eltűntek a távlati célok is. Mi van az evés-iváson túl? Azért élünk, hogy éljünk? Egy közömbös Univerzumban, amit teljesen hidegen hagy, hogy élünk-e vagy halunk? Sok helyről hallani, hogy a céltalanság, és az élet értelmetlenségének érzése rátelepszik az emberekre. Sokan nem találják a helyüket.
Azonban a mítoszok nem adják olyan könnyen magukat. Ha a régi mítoszok elbuktak, akkor az ember teremt magának újakat. UFO-k, parapszichológia, ezoterika, new age, lehetne bőven sorolni a manapság divatos áramlatokat, amelyekben mind benne rejlik valami misztikum, ami az ember látóhatárán túl van, és ami azt sejteti, hogy van valami nagyobb terv, aminek a részei vagyunk, nem csak elhagyatva tengődünk az Univerzumban ezen a magányos kis bolygón.
Valami, ami azt sugallja, hogy a hétköznapi világ banális látszata mögött magasabb rendű erők bújnak meg.
2010. június 2., szerda
Vietnam War Timeline
Vietnam War Timeline
By Jennifer Rosenberg, About.com
1858-1884 - France invades Vietnam and makes Vietnam a colony.
October 1930 - Ho Chi Minh helps found the Indochinese Communist Party.
September 1940 - Japan invades Vietnam.
May 1941 - Ho Chi Minh establishes the Viet Minh (League for the Independence of Vietnam).
September 2, 1945 - Ho Chi Minh declares an independent Vietnam, called the Democratic Republic of Vietnam.
January 1950 - The Viet Minh receive military advisors and weapons from China.
July 1950 - The United States pledges $15 million worth of military aid to France to help them fight in Vietnam.
May 7, 1954 - The French suffer a decisive defeat at the Battle of Dien Bien Phu.
July 21, 1954 - The Geneva Accords creates a cease-fire for the peaceful withdrawal of the French from Vietnam and provides a temporary boundary between North and South Vietnam at the 17th parallel.
October 26, 1955 - South Vietnam declares itself the Republic of Vietnam, with newly elected Ngo Dinh Diem as president.
December 20, 1960 - The National Liberation Front (NLF), also called the Viet Cong, is established in South Vietnam.
November 2, 1963 - South Vietnamese President Ngo Dinh Diem is executed during a coup.
August 2 and 4, 1964 - North Vietnamese attack two U.S. destroyers sitting in international waters (the Gulf of Tonkin Incident).
August 7, 1964 - In response to the Gulf of Tonkin Incident, the U.S. Congress passes the Gulf of Tonkin Resolution.
March 2, 1965 - A sustained U.S. aerial bombing campaign of North Vietnam begins (Operation Rolling Thunder).
March 8, 1965 - The first U.S. combat troops arrive in Vietnam.
January 30, 1968 - The North Vietnamese join forces with the Viet Cong to launch the Tet Offensive, attacking approximately one hundred South Vietnamese cities and towns.
March 16, 1968 - U.S. soldiers kill hundreds of Vietnamese civilians in the town of Mai Lai.
July 1968 - General William Westmoreland, who had been in charge of the U.S. troops in Vietnam, is replaced by General Creighton Abrams.
December 1968 - U.S. troops in Vietnam reaches 540,000.
July 1969 - President Nixon orders the first of many U.S. troop withdrawals from Vietnam.
September 3, 1969 - Communist revolutionary leader Ho Chi Minh dies at age 79.
November 13, 1969 - The American public learns of the Mai Lai massacre.
April 30, 1970 - President Nixon announces that U.S. troops will attack enemy locations in Cambodia. This news sparks nationwide protests, especially on college campuses.
June 13, 1971 - Portions of the Pentagon Papers are published in The New York Times.
March 1972 - The North Vietnamese cross the demilitarized zone (DMZ) at the 17th parallel to attack South Vietnam in what became known as the Easter Offensive.
January 27, 1973 - The Paris Peace Accords are signed that provide a cease-fire.
March 29, 1973 - The last U.S. troops are withdrawn from Vietnam.
March 1975 - North Vietnam launches a massive assault on South Vietnam.
April 30, 1975 - South Vietnam surrenders to the communists.
July 2, 1976 - Vietnam is unified as a communist country, the Socialist Republic of Vietnam.
November 13, 1982 - The Vietnam Veterans Memorial in Washington D.C. is dedicated.
By Jennifer Rosenberg, About.com
1858-1884 - France invades Vietnam and makes Vietnam a colony.
October 1930 - Ho Chi Minh helps found the Indochinese Communist Party.
September 1940 - Japan invades Vietnam.
May 1941 - Ho Chi Minh establishes the Viet Minh (League for the Independence of Vietnam).
September 2, 1945 - Ho Chi Minh declares an independent Vietnam, called the Democratic Republic of Vietnam.
January 1950 - The Viet Minh receive military advisors and weapons from China.
July 1950 - The United States pledges $15 million worth of military aid to France to help them fight in Vietnam.
May 7, 1954 - The French suffer a decisive defeat at the Battle of Dien Bien Phu.
July 21, 1954 - The Geneva Accords creates a cease-fire for the peaceful withdrawal of the French from Vietnam and provides a temporary boundary between North and South Vietnam at the 17th parallel.
October 26, 1955 - South Vietnam declares itself the Republic of Vietnam, with newly elected Ngo Dinh Diem as president.
December 20, 1960 - The National Liberation Front (NLF), also called the Viet Cong, is established in South Vietnam.
November 2, 1963 - South Vietnamese President Ngo Dinh Diem is executed during a coup.
August 2 and 4, 1964 - North Vietnamese attack two U.S. destroyers sitting in international waters (the Gulf of Tonkin Incident).
August 7, 1964 - In response to the Gulf of Tonkin Incident, the U.S. Congress passes the Gulf of Tonkin Resolution.
March 2, 1965 - A sustained U.S. aerial bombing campaign of North Vietnam begins (Operation Rolling Thunder).
March 8, 1965 - The first U.S. combat troops arrive in Vietnam.
January 30, 1968 - The North Vietnamese join forces with the Viet Cong to launch the Tet Offensive, attacking approximately one hundred South Vietnamese cities and towns.
March 16, 1968 - U.S. soldiers kill hundreds of Vietnamese civilians in the town of Mai Lai.
July 1968 - General William Westmoreland, who had been in charge of the U.S. troops in Vietnam, is replaced by General Creighton Abrams.
December 1968 - U.S. troops in Vietnam reaches 540,000.
July 1969 - President Nixon orders the first of many U.S. troop withdrawals from Vietnam.
September 3, 1969 - Communist revolutionary leader Ho Chi Minh dies at age 79.
November 13, 1969 - The American public learns of the Mai Lai massacre.
April 30, 1970 - President Nixon announces that U.S. troops will attack enemy locations in Cambodia. This news sparks nationwide protests, especially on college campuses.
June 13, 1971 - Portions of the Pentagon Papers are published in The New York Times.
March 1972 - The North Vietnamese cross the demilitarized zone (DMZ) at the 17th parallel to attack South Vietnam in what became known as the Easter Offensive.
January 27, 1973 - The Paris Peace Accords are signed that provide a cease-fire.
March 29, 1973 - The last U.S. troops are withdrawn from Vietnam.
March 1975 - North Vietnam launches a massive assault on South Vietnam.
April 30, 1975 - South Vietnam surrenders to the communists.
July 2, 1976 - Vietnam is unified as a communist country, the Socialist Republic of Vietnam.
November 13, 1982 - The Vietnam Veterans Memorial in Washington D.C. is dedicated.
2009. február 8., vasárnap
2008. április 9., szerda
Miért sötét az éjszakai égbolt?
A XIX. század csillagászait zavarba ejtette egy különleges kozmológiai paradoxon. Az azt megfogalmazó német csillagászról Olbers-paradoxonnak nevezett állítás tulajdonképpen egyszerű, mégis alapvető kérdést tesz fel: miért sötét az éjszakai égbolt?
Első pillanatban a válasz egyszerűnek tűnik. Az éjszakai égbolt azért sötét, mert a csillagok óriási távolságra vannak tőlünk, és ezért halványnak látszanak. Tételezzük azonban fel, hogy a tér végtelen. Ebben az esetben minden bizonnyal a csillagok száma is végtelen. Ha a végtelen számú, bár halvány csillag fénye összegeződik, az összességében nem kevés fényt jelent.
A végtelen térben többé-kevésbé egyenletesen eloszló, változatlan csillagok együttes fényessége könnyen kiszámítható. A csillagok látszó fényessége a távolság négyzetével fordított arányban csökken. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a csillag kétszer akkora távolságból négyszer halványabbnak látszik, háromszoros távolságból kilencszer halványabb, és így tovább. Másrészt viszont minél messzebbre nézünk, annál több csillagot látunk. Egyszerű geometriai okoskodással rájöhetünk, hogy mondjuk tőlünk kétszáz fényév távolságra négyszer annyi csillag található, mint száz fényév távolságra, míg a háromszáz fényév távolságban levő csillagok száma kilencszerese az utóbbinak. A csillagok száma tehát a távolság négyzetével egyenesen arányos, miközben fényességük ugyanezzel fordítva arányos. Ennek következtében a két hatás kiegyenlíti egymást, ami azt eredményezi, hogy az adott távolságban lévő összes csillag együttes fényessége független attól, hogy mekkora ez a távolság. A kétszáz fényév távolságban lévő csillagok együttesen ugyanannyi fényt sugároznak a Földre, mint az összes száz fényév távolságban lévő csillag együttesen.
Problémát csak az okoz, amikor az összes lehetséges távolságban lévő csillag fényét akarjuk összegezni. Ha a Világegyetemnek nincs határa, akkor úgy tűnik, hogy a Földre is végtelen erősségű fénysugárzásnak kellene érkeznie. Az éjszakai égbolt tehát nemhogy nem lenne sötét, hanem épp ellenkezőleg, vakítóan fényesen kellene ragyognia!
A helyzet valamicskét javul, ha figyelembe vesszük a csillagok véges méretét. Minél távolabb van egy csillag a Földtől, annál kisebbnek látszik az átmérője. Ha tőlünk pontosan ugyanabban az irányban két csillag fekszik, akkor a közelebbi eltakarja a távolabbit. A végtelen Világegyetemben ez végtelenül sokszor előfordul, ezért némileg megváltoztatja az előző számításunk végkövetkeztetését. A Földet elérő sugárzásnak így már nem kell végtelenül nagynak lennie, csupán nagyon erős, de véges nagyságúnak, körülbelül olyan erősnek, mintha az egész égbolt a napkorong fényességével ragyogna, és a Föld csak másfél millió kilométer távol lenne a Nap felszínétől. A helyzet roppant kellemetlen lenne, az erős hőhatás következtében a Föld rövid idő alatt maradéktalanul elpárologna.
2.2. ábra: Olbers paradoxona. Képzeljünk el egy időben változatlan Világegyetemet, amelyet mindenütt azonos átlagsűrűséggel vé-letlenszerűen szétszórt csillagok népesítenek be. A rajzon feltüntettük azokat a csillagokat, amelyek egy, a Földet körülvevő, vékony gömbhéj belsejében találhatók. (A héjon kívül fekvő csillagokat nem ábrázoltuk.) A héjban lévő csillagok fénye hozzáadódik a Földet elérő összes csillagfényhez. Egy adott csillag fényessége a héj sugarának négyzetével fordítva arányos. A héjban lévő összes csillag száma ugyanakkor egyenesen arányos a héj sugarának négyzetével. Ezért a két hatás kiegyenlíti egymást, azaz a héj összfényessége független a sugarától. A végtelen Világegyetemben végtelen sok héj képezhető, így ezek együttes hatása nyilvánvalóan végtelenül erős sugárzást eredményezne a Föld felszínén.
Az a következtetés, mely szerint a végtelen Világegyetemnek kozmikus kemencéhez kellene hasonlatosnak lennie, tulajdonképpen a korábban tárgyalt termodinamikai probléma más megfogalmazása. A csillagok szakadatlanul hőt és fényt ontanak a világűrbe. Ez a sugárzás lassanként felhalmozódik az űrben. Ha a csillagok végtelen ideje világítanának, akkor első pillanatban úgy tűnik, hogy a felhalmozódott sugárzás erősségének végtelennek kell lennie. A sugárzás egy része azonban a világűrben utazva véletlenül beleütközhet egy másik csillagba, amely elnyeli azt. (Ez egyenértékű azzal a korábbi feltételezésünkkel, hogy a közelebbi csillagok eltakarják a távoliak fényét.) Ennek következtében a sugárzás erőssége csak egy egyensúlyi állapotig nő, amely egyensúlyban a csillagok pontosan ugyanannyi sugárzást bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek. Ez a termodinamikai egyensúlyi állapot akkor következik be, amikor a világűrt kitöltő sugárzás hőmérséklete körülbelül akkora lesz, mint a csillagok felszíni hőmérséklete, azaz néhány ezer fok. Eszerint tehát a Világegyetemet néhány ezer fok hőmérsékletű sugárzásnak kellene kitöltenie. Ebben az esetben az éjszakai égbolt sem lenne sötét, hanem ennek a hőmérsékletnek megfelelő fényességgel ragyogna.
Heinrich Olbers megoldást is javasolt a paradoxonára. Tisztában volt azzal, hogy a Világegyetemben sok por van jelen, ezért arra gondolt, hogy ez az anyag elnyeli a csillagok sugárzásának legnagyobb részét, elsötétítve ezáltal az égboltot. Sajnos elképzelése látványos ugyan, mégis alapvetően hibás, az Olbers által elképzelt helyzetben ugyanis végső soron a pornak is fel kellene forrósodnia, és így az is ugyanolyan fényesen ragyogna, mint az általa elnyelt sugárzás.
A paradoxon másik lehetséges feloldása annak feltételezése, hogy a Világegyetem nem végtelen kiterjedésű. Tételezzük fel, hogy a Világegyetemet rengeteg sok, de véges számú csillag alkotja, vagyis az egész Világegyetem nem más, mint a csillagok hatalmas gyülekezete, amelyet a sötét és végtelen üresség vesz körül. Ebben az esetben a sugárzás legnagyobb része kiáramlana a csillagmentes űrbe és elveszne. Ennek az egyszerű megoldásnak azonban van egy súlyos hibája, amelyet valójában már Isaac Newton jól ismert a XVII. században. A probléma a gravitáció természetével kapcsolatos. Minden egyes csillag gravitációs vonzást fejt ki az összes többire, ezért a társaság minden csillaga arra törekszik, hogy egymás felé közeledjen és a tömegközéppontban találkozzanak. Ha a Világegyetemnek lenne egy meghatározott középpontja és széle, akkor úgy tűnik, hogy önmagába kellene omlania. A magára hagyott, véges és sztatikus Világegyetem instabil és gravitációs összeomlás áldozatává válik.
A gravitáció problémája történetünk egy későbbi pontján ismét fel fog bukkanni. Itt csak azt a zseniális módszert említjük meg, amellyel Newton megpróbálta kiküszöbölni a problémát. Newton úgy érvelt, hogy a Világegyetem csak akkor képes a saját tömegközéppontjába összeomlani, ha létezik tömegközéppontja. Ha azonban a Világegyetem végtelen kiterjedésű és (átlagosan legalábbis) egyenletesen népesítik be a csillagok, akkor nincs középpontja és nincs széle. Egy kiszemelt csillagot a szomszédai minden irányba ugyanakkora erővel húznak, mintha egy kozmikus kötélhúzó versenyben a kötelek minden irányt behálóznának. Átlagosan az ellentétes irányú vonzóerők kiegyenlítik egymást, így a csillag nem mozdul el a helyéről.
Ha tehát elfogadjuk Newton megoldását a magába roskadó Világegyetem paradoxonára, akkor ismét visszajutottunk a végtelen Világegyetemhez és ebből következően az Olbers-paradoxonhoz. Úgy tűnik tehát, hogy a két paradoxon közül az egyikkel elkerülhetetlenül szembe kell néznünk. Utólag persze már könnyű okosnak lenni, így találhatunk egy kiskaput a dilemma megoldása felé vezető úton. Fel kell ugyan tételeznünk, hogy a Világegyetem NEM végtelen, de nem térben, hiszen ez ellentmondásra vezetett, hanem időben. A tüzesen izzó égbolt látomása azért bukkant fel, mert a csillagászok feltételezték, hogy a Világegyetem időben változatlan, a csillagok is örökkön örökké változatlanok és az idők végtelen kezdete óta nem csökkenő in-tenzitással sugároznak. Ma már azonban tudjuk, hogy mindkét feltevés hibás. Először is – mint hamarosan röviden elmagyarázom – a Világegyetem nem sztatikus, hanem tágul. Másodszor, a csillagok nem tudnak örökké sugározni, mert előbb-utóbb kifogy az üzemanyaguk. Abból a tényből, hogy most csillagok ragyognak a fejünk fölött, az következik, hogy a Világegyetemnek véges idővel ezelőtt kellett keletkeznie.
Ha a Világegyetemnek véges kora van, akkor Olbers paradoxona egy csapásra megoldódik. Ha erről meg akarunk győződni, vegyük szemügyre egy nagyon távoli csillag esetét. Minthogy a fény véges sebességgel terjed (másodpercenként 300 000 kilométert tesz meg), ezért a csillagot nem olyannak látjuk, amilyen ebben a pillanatban, hanem olyannak, amilyen akkor volt, amikor most megérkező fénye elindult felénk. A Betelgeuse nevű fényes csillag például hatszázötven fényév távolságban van tőlünk, ezért most az égboltra pillantva hatszázötven évvel ezelőtti állapotát figyelhetjük meg. Ha a Világegyetem mondjuk tízmilliárd évvel ezelőtt keletkezett, akkor a Földtől tízmilliárd fényévnél nagyobb távolságban egyetlen csillagot sem láthatunk. Lehetséges, hogy a Világegyetem térbeli kiterjedése végtelen, ha azonban a kora véges, akkor semmiképpen nem láthatunk egy véges távolságnál messzebbre. Így tehát a véges korú, bár végtelen sok csillagot tartalmazó rendszer csillagainak együttes fényessége véges, sőt valószínűleg elhanyagolhatóan csekély lesz.
Ugyanerre a végkövetkeztetésre juthatunk termodinamikai megfontolások alapján is. Roppant hosszú időbe telik, mire a csillagok megtöltik az egész teret sugárzással, és a sugárzás hőmérséklete eléri a csillagokét, mert rengeteg üres tér van a Világegyetemben. Egyszerűen mindeddig nem állt rendelkezésre elegendő idő ahhoz, hogy a Világegyetem mostanra elérje a termodinamikai egyensúly állapotát.
Minden bizonyíték arra utal tehát, hogy a Világegyetem élettartama véges. A múlt egy meghatározott pillanatában megszületett, jelenleg vibrálóan aktív, de valamikor a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkezik a hőhalál. Mindebből természetesen azonnal egy sor kérdés adódik. Mikor jön el a vég? Milyen lesz? Lassú lesz vagy hirtelen tör ránk? Elképzelhető-e, hogy a hőhalál elmélet – ahogy ma a tudósok vélekednek róla esetleg téves?
PAUL DAVIES
AZ UTOLSÓ HÁROM PERC - FELTEVÉSEK A VILÁGEGYETEM VÉGSŐ SORSÁRÓL
Első pillanatban a válasz egyszerűnek tűnik. Az éjszakai égbolt azért sötét, mert a csillagok óriási távolságra vannak tőlünk, és ezért halványnak látszanak. Tételezzük azonban fel, hogy a tér végtelen. Ebben az esetben minden bizonnyal a csillagok száma is végtelen. Ha a végtelen számú, bár halvány csillag fénye összegeződik, az összességében nem kevés fényt jelent.
A végtelen térben többé-kevésbé egyenletesen eloszló, változatlan csillagok együttes fényessége könnyen kiszámítható. A csillagok látszó fényessége a távolság négyzetével fordított arányban csökken. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a csillag kétszer akkora távolságból négyszer halványabbnak látszik, háromszoros távolságból kilencszer halványabb, és így tovább. Másrészt viszont minél messzebbre nézünk, annál több csillagot látunk. Egyszerű geometriai okoskodással rájöhetünk, hogy mondjuk tőlünk kétszáz fényév távolságra négyszer annyi csillag található, mint száz fényév távolságra, míg a háromszáz fényév távolságban levő csillagok száma kilencszerese az utóbbinak. A csillagok száma tehát a távolság négyzetével egyenesen arányos, miközben fényességük ugyanezzel fordítva arányos. Ennek következtében a két hatás kiegyenlíti egymást, ami azt eredményezi, hogy az adott távolságban lévő összes csillag együttes fényessége független attól, hogy mekkora ez a távolság. A kétszáz fényév távolságban lévő csillagok együttesen ugyanannyi fényt sugároznak a Földre, mint az összes száz fényév távolságban lévő csillag együttesen.
Problémát csak az okoz, amikor az összes lehetséges távolságban lévő csillag fényét akarjuk összegezni. Ha a Világegyetemnek nincs határa, akkor úgy tűnik, hogy a Földre is végtelen erősségű fénysugárzásnak kellene érkeznie. Az éjszakai égbolt tehát nemhogy nem lenne sötét, hanem épp ellenkezőleg, vakítóan fényesen kellene ragyognia!
A helyzet valamicskét javul, ha figyelembe vesszük a csillagok véges méretét. Minél távolabb van egy csillag a Földtől, annál kisebbnek látszik az átmérője. Ha tőlünk pontosan ugyanabban az irányban két csillag fekszik, akkor a közelebbi eltakarja a távolabbit. A végtelen Világegyetemben ez végtelenül sokszor előfordul, ezért némileg megváltoztatja az előző számításunk végkövetkeztetését. A Földet elérő sugárzásnak így már nem kell végtelenül nagynak lennie, csupán nagyon erős, de véges nagyságúnak, körülbelül olyan erősnek, mintha az egész égbolt a napkorong fényességével ragyogna, és a Föld csak másfél millió kilométer távol lenne a Nap felszínétől. A helyzet roppant kellemetlen lenne, az erős hőhatás következtében a Föld rövid idő alatt maradéktalanul elpárologna.
2.2. ábra: Olbers paradoxona. Képzeljünk el egy időben változatlan Világegyetemet, amelyet mindenütt azonos átlagsűrűséggel vé-letlenszerűen szétszórt csillagok népesítenek be. A rajzon feltüntettük azokat a csillagokat, amelyek egy, a Földet körülvevő, vékony gömbhéj belsejében találhatók. (A héjon kívül fekvő csillagokat nem ábrázoltuk.) A héjban lévő csillagok fénye hozzáadódik a Földet elérő összes csillagfényhez. Egy adott csillag fényessége a héj sugarának négyzetével fordítva arányos. A héjban lévő összes csillag száma ugyanakkor egyenesen arányos a héj sugarának négyzetével. Ezért a két hatás kiegyenlíti egymást, azaz a héj összfényessége független a sugarától. A végtelen Világegyetemben végtelen sok héj képezhető, így ezek együttes hatása nyilvánvalóan végtelenül erős sugárzást eredményezne a Föld felszínén.
Az a következtetés, mely szerint a végtelen Világegyetemnek kozmikus kemencéhez kellene hasonlatosnak lennie, tulajdonképpen a korábban tárgyalt termodinamikai probléma más megfogalmazása. A csillagok szakadatlanul hőt és fényt ontanak a világűrbe. Ez a sugárzás lassanként felhalmozódik az űrben. Ha a csillagok végtelen ideje világítanának, akkor első pillanatban úgy tűnik, hogy a felhalmozódott sugárzás erősségének végtelennek kell lennie. A sugárzás egy része azonban a világűrben utazva véletlenül beleütközhet egy másik csillagba, amely elnyeli azt. (Ez egyenértékű azzal a korábbi feltételezésünkkel, hogy a közelebbi csillagok eltakarják a távoliak fényét.) Ennek következtében a sugárzás erőssége csak egy egyensúlyi állapotig nő, amely egyensúlyban a csillagok pontosan ugyanannyi sugárzást bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek. Ez a termodinamikai egyensúlyi állapot akkor következik be, amikor a világűrt kitöltő sugárzás hőmérséklete körülbelül akkora lesz, mint a csillagok felszíni hőmérséklete, azaz néhány ezer fok. Eszerint tehát a Világegyetemet néhány ezer fok hőmérsékletű sugárzásnak kellene kitöltenie. Ebben az esetben az éjszakai égbolt sem lenne sötét, hanem ennek a hőmérsékletnek megfelelő fényességgel ragyogna.
Heinrich Olbers megoldást is javasolt a paradoxonára. Tisztában volt azzal, hogy a Világegyetemben sok por van jelen, ezért arra gondolt, hogy ez az anyag elnyeli a csillagok sugárzásának legnagyobb részét, elsötétítve ezáltal az égboltot. Sajnos elképzelése látványos ugyan, mégis alapvetően hibás, az Olbers által elképzelt helyzetben ugyanis végső soron a pornak is fel kellene forrósodnia, és így az is ugyanolyan fényesen ragyogna, mint az általa elnyelt sugárzás.
A paradoxon másik lehetséges feloldása annak feltételezése, hogy a Világegyetem nem végtelen kiterjedésű. Tételezzük fel, hogy a Világegyetemet rengeteg sok, de véges számú csillag alkotja, vagyis az egész Világegyetem nem más, mint a csillagok hatalmas gyülekezete, amelyet a sötét és végtelen üresség vesz körül. Ebben az esetben a sugárzás legnagyobb része kiáramlana a csillagmentes űrbe és elveszne. Ennek az egyszerű megoldásnak azonban van egy súlyos hibája, amelyet valójában már Isaac Newton jól ismert a XVII. században. A probléma a gravitáció természetével kapcsolatos. Minden egyes csillag gravitációs vonzást fejt ki az összes többire, ezért a társaság minden csillaga arra törekszik, hogy egymás felé közeledjen és a tömegközéppontban találkozzanak. Ha a Világegyetemnek lenne egy meghatározott középpontja és széle, akkor úgy tűnik, hogy önmagába kellene omlania. A magára hagyott, véges és sztatikus Világegyetem instabil és gravitációs összeomlás áldozatává válik.
A gravitáció problémája történetünk egy későbbi pontján ismét fel fog bukkanni. Itt csak azt a zseniális módszert említjük meg, amellyel Newton megpróbálta kiküszöbölni a problémát. Newton úgy érvelt, hogy a Világegyetem csak akkor képes a saját tömegközéppontjába összeomlani, ha létezik tömegközéppontja. Ha azonban a Világegyetem végtelen kiterjedésű és (átlagosan legalábbis) egyenletesen népesítik be a csillagok, akkor nincs középpontja és nincs széle. Egy kiszemelt csillagot a szomszédai minden irányba ugyanakkora erővel húznak, mintha egy kozmikus kötélhúzó versenyben a kötelek minden irányt behálóznának. Átlagosan az ellentétes irányú vonzóerők kiegyenlítik egymást, így a csillag nem mozdul el a helyéről.
Ha tehát elfogadjuk Newton megoldását a magába roskadó Világegyetem paradoxonára, akkor ismét visszajutottunk a végtelen Világegyetemhez és ebből következően az Olbers-paradoxonhoz. Úgy tűnik tehát, hogy a két paradoxon közül az egyikkel elkerülhetetlenül szembe kell néznünk. Utólag persze már könnyű okosnak lenni, így találhatunk egy kiskaput a dilemma megoldása felé vezető úton. Fel kell ugyan tételeznünk, hogy a Világegyetem NEM végtelen, de nem térben, hiszen ez ellentmondásra vezetett, hanem időben. A tüzesen izzó égbolt látomása azért bukkant fel, mert a csillagászok feltételezték, hogy a Világegyetem időben változatlan, a csillagok is örökkön örökké változatlanok és az idők végtelen kezdete óta nem csökkenő in-tenzitással sugároznak. Ma már azonban tudjuk, hogy mindkét feltevés hibás. Először is – mint hamarosan röviden elmagyarázom – a Világegyetem nem sztatikus, hanem tágul. Másodszor, a csillagok nem tudnak örökké sugározni, mert előbb-utóbb kifogy az üzemanyaguk. Abból a tényből, hogy most csillagok ragyognak a fejünk fölött, az következik, hogy a Világegyetemnek véges idővel ezelőtt kellett keletkeznie.
Ha a Világegyetemnek véges kora van, akkor Olbers paradoxona egy csapásra megoldódik. Ha erről meg akarunk győződni, vegyük szemügyre egy nagyon távoli csillag esetét. Minthogy a fény véges sebességgel terjed (másodpercenként 300 000 kilométert tesz meg), ezért a csillagot nem olyannak látjuk, amilyen ebben a pillanatban, hanem olyannak, amilyen akkor volt, amikor most megérkező fénye elindult felénk. A Betelgeuse nevű fényes csillag például hatszázötven fényév távolságban van tőlünk, ezért most az égboltra pillantva hatszázötven évvel ezelőtti állapotát figyelhetjük meg. Ha a Világegyetem mondjuk tízmilliárd évvel ezelőtt keletkezett, akkor a Földtől tízmilliárd fényévnél nagyobb távolságban egyetlen csillagot sem láthatunk. Lehetséges, hogy a Világegyetem térbeli kiterjedése végtelen, ha azonban a kora véges, akkor semmiképpen nem láthatunk egy véges távolságnál messzebbre. Így tehát a véges korú, bár végtelen sok csillagot tartalmazó rendszer csillagainak együttes fényessége véges, sőt valószínűleg elhanyagolhatóan csekély lesz.
Ugyanerre a végkövetkeztetésre juthatunk termodinamikai megfontolások alapján is. Roppant hosszú időbe telik, mire a csillagok megtöltik az egész teret sugárzással, és a sugárzás hőmérséklete eléri a csillagokét, mert rengeteg üres tér van a Világegyetemben. Egyszerűen mindeddig nem állt rendelkezésre elegendő idő ahhoz, hogy a Világegyetem mostanra elérje a termodinamikai egyensúly állapotát.
Minden bizonyíték arra utal tehát, hogy a Világegyetem élettartama véges. A múlt egy meghatározott pillanatában megszületett, jelenleg vibrálóan aktív, de valamikor a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkezik a hőhalál. Mindebből természetesen azonnal egy sor kérdés adódik. Mikor jön el a vég? Milyen lesz? Lassú lesz vagy hirtelen tör ránk? Elképzelhető-e, hogy a hőhalál elmélet – ahogy ma a tudósok vélekednek róla esetleg téves?
PAUL DAVIES
AZ UTOLSÓ HÁROM PERC - FELTEVÉSEK A VILÁGEGYETEM VÉGSŐ SORSÁRÓL
2008. február 1., péntek
Ki is...?
Ide irom, hogy legyen nyoma, Na ne a targyalas miatt!
Mi is a mostani vilagkepem? A sajat szubjektiv velemeny, es az objektiv tapasztalatok (Ami a regi marketing fuzetembe eleg tetelesen le van irva, miert is NEM objektiv-hogy viszonyulunk a dologhoz,. mi elott-, mi utan allunk, mire szamitunk tole,st...) mellett a kovetkezok lehetnek az epitokovek:
What.The.Bleep.Do.We.Know
Osho
Tokes tarsasagok vilaguralma
Marschalko, David Duke
Ez nem a szemelyisegem. Ezek csak a mostai vilag torzito/vilagot megerteni segito gondolatok.
Illetve egy regi, regi fantasztikus konyv. A cimere sem emlekszem, nem ugy mint a Sky Lords-ra, amirol a napokban olvastam, hogy egy trilogia egyetlen magyarra forditott resze volt. A lenyege kicsi foldre latogato idegenek voltak, amiket valaki nem latott. Ott hasonlitottak ezt a jelenseget a szoipsizmushoz. Amirol megint csak nem tudom meg azt sem, hogy irjak helyesen.
Mi is a mostani vilagkepem? A sajat szubjektiv velemeny, es az objektiv tapasztalatok (Ami a regi marketing fuzetembe eleg tetelesen le van irva, miert is NEM objektiv-hogy viszonyulunk a dologhoz,. mi elott-, mi utan allunk, mire szamitunk tole,st...) mellett a kovetkezok lehetnek az epitokovek:
What.The.Bleep.Do.We.Know
Osho
Tokes tarsasagok vilaguralma
Marschalko, David Duke
Ez nem a szemelyisegem. Ezek csak a mostai vilag torzito/vilagot megerteni segito gondolatok.
Illetve egy regi, regi fantasztikus konyv. A cimere sem emlekszem, nem ugy mint a Sky Lords-ra, amirol a napokban olvastam, hogy egy trilogia egyetlen magyarra forditott resze volt. A lenyege kicsi foldre latogato idegenek voltak, amiket valaki nem latott. Ott hasonlitottak ezt a jelenseget a szoipsizmushoz. Amirol megint csak nem tudom meg azt sem, hogy irjak helyesen.
2008. január 24., csütörtök
Nagy!
Ez reggel fogalmazodott meg bennem a metrom. Nagyon komoly volt, akkor egy pillanat alatt atvillant az elmemben, es teljes es tiszta volt a kep. Visszaidezni...
Cimszavakban, aztan letisztazom!
Dune, genereaciokon at tarto program.
A csalad visszafele nincs, legalabbis apai agon, szoval lehetek a start
Mire vagyok, teljesitse a gyerek. Es o mire fog? Az meglesz az unokaban? Igy az uncsi latni fogja, mit akart nagyi, ha apura nez.
Vagy hagyni, hagy fejlodjon magatol, beleszolas nelkul? Hogy ne orokolje a hulyesegeket?
Ezt akarta apum is?
De nem sikerult, mert ez kodolva van belenk?
Hu...
Paranoia 2.0
Cimszavakban, aztan letisztazom!
Dune, genereaciokon at tarto program.
A csalad visszafele nincs, legalabbis apai agon, szoval lehetek a start
Mire vagyok, teljesitse a gyerek. Es o mire fog? Az meglesz az unokaban? Igy az uncsi latni fogja, mit akart nagyi, ha apura nez.
Vagy hagyni, hagy fejlodjon magatol, beleszolas nelkul? Hogy ne orokolje a hulyesegeket?
Ezt akarta apum is?
De nem sikerult, mert ez kodolva van belenk?
Hu...
Paranoia 2.0
2007. november 21., szerda
Mix, avagy sokfelekeppen latas
BEszelgettem ma Zsoltal (Aktualis munkaadom), aki kicsit sokkal szebbnek latja a jovot, mert szerinte csak hazudnak rola.
Csak mondjak -szerinte-, hogy kevesebb olaj lesz, amitol dragabban el tuda adni! Mert igy megertobbek az emberek! Ja, igaz, valamennyivel. Na de nem 20, inkabb 100 ev mulva! Hat hol leszunk mi akkor!
Ehinseg miatti felelem miatt tarolnak novenyi genmintakat a fagypont alatti teruleten letesitett ovohelyen, es Bill Gates is tamogatta sok-sok penzel a projectet?
Ugyen, mikor lesz ilyen? 50 eves az urge, elel 90ig. Es? 50 ev mulva mar nem fog elni, miert erdekli?
Csak fel fokkal emelkedett a globalis homerseklet... Hazudnak!
Hm... Eloremutato gondolkodasmod. Kriszek megirigyelhetnek, meg "A Most hatalma"nak iroja is kalapot emelhet elotte. Igaz a reinkarnacioban nem hisz..
(Amugy az csak a jovoben johet? Szoval az ujjaszuletes is linearis az idoben? Ki voltal elozo eletedben: Mindig a multrol szol, sose a jovorol. Vagy de? Igy jonnek az otletek? De akkor ki talalta ki oket? Valaki, aki csak masolta magat, akinek a jovoben mar hasznaltak a talalmanyat. Ezek szerint a gondolatok onmegvalositoak. Hihi.
Kicsit elkalandoztam...)
Ekozben 30 even tul mar csaladalapitason gondolkodik.
Lehet igaza van, hazudnak. De ha megvalositjak, mert mmindenki elhiszi, az nem olyan, mintha igazuk volna?
Dialektika 2
Nem idegeskedtem a munka kesoi befejezese miatt, nem szidtam senkit. Fizetes megvan, ok.
Nem igy Gabor, mivel szerinte: "-Ha fel 5kor lepek, 45 perc az ut, ha otkor, egy ora."
Na igen. Erre nem gondoltam. Ha ulhetek, es konyv van nalam, illetve nem merult le a PSPm, akkor meg a Gears of War is varhat itthon, amivel mostanaban "pengetek". (Emlekezzunk Balogh Jozsikara.:) )
Ja, csiperkem tegnap nevet kapott: Dyshidrotic eczema. Ideje lesz utananezni, ha nem akarok vele elni. Csak semmi gorcs, de ha nem muszaly...
Itt egy szep kep rola, nekem is pont ilyen kis bubis volt az ujjaim vege.
Fene belejuk, nam aggodom ennyit, ha pontosan tudom, mi ez. OK, az most sincs meg mitol, de azt hittem a holyagok mastol vannak, mert ilyen kepet nem lattam rola. Pedig de.
A tenyéren és a talpon jelentkező, mélyen ülő, apró hólyagokkal járó ekcéma. Egyéb elnevezés: Dysidrosis, Dyshidrosis (az elnevezés onnan származik, hogy régebben azt hitték, a verejtékezéssel függnek össze a tünetek).
Csak mondjak -szerinte-, hogy kevesebb olaj lesz, amitol dragabban el tuda adni! Mert igy megertobbek az emberek! Ja, igaz, valamennyivel. Na de nem 20, inkabb 100 ev mulva! Hat hol leszunk mi akkor!
Ehinseg miatti felelem miatt tarolnak novenyi genmintakat a fagypont alatti teruleten letesitett ovohelyen, es Bill Gates is tamogatta sok-sok penzel a projectet?
Ugyen, mikor lesz ilyen? 50 eves az urge, elel 90ig. Es? 50 ev mulva mar nem fog elni, miert erdekli?
Csak fel fokkal emelkedett a globalis homerseklet... Hazudnak!
Hm... Eloremutato gondolkodasmod. Kriszek megirigyelhetnek, meg "A Most hatalma"nak iroja is kalapot emelhet elotte. Igaz a reinkarnacioban nem hisz..
(Amugy az csak a jovoben johet? Szoval az ujjaszuletes is linearis az idoben? Ki voltal elozo eletedben: Mindig a multrol szol, sose a jovorol. Vagy de? Igy jonnek az otletek? De akkor ki talalta ki oket? Valaki, aki csak masolta magat, akinek a jovoben mar hasznaltak a talalmanyat. Ezek szerint a gondolatok onmegvalositoak. Hihi.
Kicsit elkalandoztam...)
Ekozben 30 even tul mar csaladalapitason gondolkodik.
Lehet igaza van, hazudnak. De ha megvalositjak, mert mmindenki elhiszi, az nem olyan, mintha igazuk volna?
Dialektika 2
Nem idegeskedtem a munka kesoi befejezese miatt, nem szidtam senkit. Fizetes megvan, ok.
Nem igy Gabor, mivel szerinte: "-Ha fel 5kor lepek, 45 perc az ut, ha otkor, egy ora."
Na igen. Erre nem gondoltam. Ha ulhetek, es konyv van nalam, illetve nem merult le a PSPm, akkor meg a Gears of War is varhat itthon, amivel mostanaban "pengetek". (Emlekezzunk Balogh Jozsikara.:) )
Ja, csiperkem tegnap nevet kapott: Dyshidrotic eczema. Ideje lesz utananezni, ha nem akarok vele elni. Csak semmi gorcs, de ha nem muszaly...
Itt egy szep kep rola, nekem is pont ilyen kis bubis volt az ujjaim vege.
Fene belejuk, nam aggodom ennyit, ha pontosan tudom, mi ez. OK, az most sincs meg mitol, de azt hittem a holyagok mastol vannak, mert ilyen kepet nem lattam rola. Pedig de.
A tenyéren és a talpon jelentkező, mélyen ülő, apró hólyagokkal járó ekcéma. Egyéb elnevezés: Dysidrosis, Dyshidrosis (az elnevezés onnan származik, hogy régebben azt hitték, a verejtékezéssel függnek össze a tünetek).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)