Sok fejfájást okoz az Apple marketingeseinek és PR szakembereinek, hogy miként kezeljék az utóbbi hónapokban kirobbant botrányt. Azt eddig is tudtuk, hogy az Apple cuccok Kínában készülnek, a legutóbbi beszámolók és cikkek azonban embertelen körülményekről és fizetésekről számoltak be, megdöbbentő képekkel illusztrálva. A történetnek ráadásul nincs vége: a New York Times (jan. 26) egyenesen embertelennek nevezte a kínai gyárakban uralkodó körülményeket, gyermekmunka, mérgező vegyi anyagok – a lista hosszú és ijesztő.
Foxconn - napi 17 dollárért készül az iPhone
A ZDnet most újabb érdekes történettel rukkolt elő: Obama elnök egy vacsora alkalmával állítólag megkérdezte Jobs-ot, hogy „miért nem nálunk gyártják az Apple termékeit?” Tekintve, hogy csak tavaly 37 millió iPhone és 15 millió iPad találta gazdára, a kérdés jogosnak tekinthető: hatalmas munkaerőpiaci tényezőről (500,000 alkalmazottja van a cégnek Kínában) és adótartalomról van szó. A kérdésre a megdöbbentő válasz: a kínai munkaerő (amellett, hogy olcsóbb) jobban felkészült, rugalmasabb és főleg gyorsabb: a „Made in USA” nem opció az Apple számára. A cég legnagyobb kínai beszállítója a Foxconn: 230,000 alkalmazott gyártja az Apple termékeket, heti hat napban, napi 12 órában: 17 dollár/nap fizetés fejében (kb. százhúszezer forint havonta).
2012. január 30., hétfő
2012. január 28., szombat
Mi is az a hekk és mi az a csacsihal?
Sokan mondják, a hekk, mint hal nem is létezik. Vitorlázók szerint a hekk, minden olyan hal neve, aminek nincs feje. Te láttál már fejes hekket? Na ugye.
Nos, utánajártunk, és íme a tudományos magyarázat a Hekk jelenségre. A merluccius, - magyarul csacsihal vagy heck – bajusztalan tengeri csukafajta, tőkehal. Hossza elérheti a 1,25 métert is, és megnőhet akár 16 kilóra is. A Földközi-tengert és Atlanti-oceánt lakja az európai partokon Norvégiáig. Ivása idején januártól áprilisig a tenger fenekén tartózkodik. Igen falánk; nagy tömegekben halásszák. Fagyasztva és szárítva stockfisch v. klippfisch néven hozzák forgalomba. Teste torpedószerűen megnyúlt. Szája szeme alá nyúlik, és hosszú, nagyon hegyes fogakkal teli. Háta és oldala sötétszürke, hasoldala fehértől ezüstszürkéig terjed.
A hekk ( Merluccius merluccius) jellemzése
A kétrészes hátuszony első része 9-10, a hátsó része 37-40 úszósugarat tartalmaz. A ...uszony 36-40 úszósugárból áll. Nyílt vizekben él 200-300 méteres mélységben. Rajhalakkal táplálkozik (ilyen például a hering). Leginkább éjszaka vadászik a felszínközeli vizekben; napközben mélyebbre húzódik.
Május és augusztus között ívik. 1 mm-es ikráit 200 m mélyen rakja le. Az ikrák kiúsznak a nyílt vizekre, és nem süllyednek a fenékre. A hímek három-négy, a nőstények 8 éves korukban érik el az ivarérettséget. A Hekk avagy Csacsihal az Atlanti-óceán európai partjai mentén, Észak-Skandináviától és Izlandtól Észak-Afrikáig honos.
Különleges fajtái a speciális balatoni hekk, ami már kirántva, fej nélkül, farokkal előrefele úszik a part menti nádasok közelében, serpenyővel kiválóan lehet rá vadászni, főleg napkeltekor aktív hal.
Via vitorlazas.hu
„Ó, a tenger! Thakács annak idején sokat tűnődött azon: miféle hal lehet vajon a hekk? (Th. gyerekkorában kezdett feltűnni balatoni halsütőknél, kiszorítva az addigi, ízletes-irdalt keszeget, úgy vezették föl: a magyar tenger kincse, fej és szálka nélkül, farokkal előrefelé úszik a Balatonban, tessék csak, tessék, süllőnél sokkalta jobb, őshonos. Holott az akkori NDK-tömegturizmus kielégítésére hozták be, s azóta hozzászokott a magyar is. Hozzászokik ez mindenhez, kondicionálás kérdése. Tehát mi is a hekk? Thakács lépéseket tett kiderítésére, és megtudhatta – ezt rajta kívül hárman tudják Magyarországon –: csacsihal. Igen, így hívják a hekket, tengeri csacsihalnak, erre hallgat, ha invitálják a hálóba a 2–300 méteres mélységekben, Helgoland partjainál. Mondják tengeri csukának is, német neve után; apró halakkal él.)”. Az első hóesés után című cikket Farkas Csaba írta a Délvilág 2005. január 28. számában.
„…az Unió jogszabályai között:
A Bizottság 3718/85/EGK rendelete (1985. december 27.) a Spanyolország lobogója alatt hajózó halászhajóknak a portugál vizeken folytatott halászati tevékenységeire vonatkozó egyes műszaki és ellenőrzési intézkedések megállapításáról így szerepel: szürke tőkehal (hekk) (Merluccius merluccius), és annyit sikerült kiderítenem, hogy a hekk az a Seehecht, ejtsd zeehekk, amiből a See a tenger, a Hecht pedig a csuka. Azaz tengeri csuka.”
ELTE rendszertani bevezető:
A tőkehalfélék elsősorban az északi félteke tengereiben előforduló állatok. Az atlanti tőkehal 1–1,5 m hosszúságú torpedóalakú, rendkívül gyors mozgású ragadozó hal. Nagy csapatokban vadászik halakra, de puhatestűeket, rákokat is szívesen fogyaszt. Halászati szempontból az egyik legjelentősebb halcsoport. A nálunk is kapható hekk pl. a tőkehal egyik törpe változata. A tőkehalfélék édesvízben élő tagja a menyhal (Lota lota), amely hazai vizekben, elsősorban a Dunában és a Tiszában is él. Egész korán, még a jégzajlás idején ívik. A párok a víz felszíne közelében járják násztáncukat.”
Még tovább nyomoztam, és láttam, hogy Horvátországban is árulnak sült hekket, például Orebicen, a Marco Polo étteremben. A heti menüben kétszer is (túl sok!) szerepel az étlapon, egyszer roston, egyszer meg rántva. Én a horvát tengerparton sosem láttam tengeri csukát (ez mégis elegánsabbnak hangzik, nem?), lehet, hogy ezt a Balatonhoz szokott magyar és egykori NDK-s turisták miatt vették föl az étlapra, és a halat mi szállítjuk?
Via Följegyzések a Pap-lukból
Nos, utánajártunk, és íme a tudományos magyarázat a Hekk jelenségre. A merluccius, - magyarul csacsihal vagy heck – bajusztalan tengeri csukafajta, tőkehal. Hossza elérheti a 1,25 métert is, és megnőhet akár 16 kilóra is. A Földközi-tengert és Atlanti-oceánt lakja az európai partokon Norvégiáig. Ivása idején januártól áprilisig a tenger fenekén tartózkodik. Igen falánk; nagy tömegekben halásszák. Fagyasztva és szárítva stockfisch v. klippfisch néven hozzák forgalomba. Teste torpedószerűen megnyúlt. Szája szeme alá nyúlik, és hosszú, nagyon hegyes fogakkal teli. Háta és oldala sötétszürke, hasoldala fehértől ezüstszürkéig terjed.
A hekk ( Merluccius merluccius) jellemzése
A kétrészes hátuszony első része 9-10, a hátsó része 37-40 úszósugarat tartalmaz. A ...uszony 36-40 úszósugárból áll. Nyílt vizekben él 200-300 méteres mélységben. Rajhalakkal táplálkozik (ilyen például a hering). Leginkább éjszaka vadászik a felszínközeli vizekben; napközben mélyebbre húzódik.
Május és augusztus között ívik. 1 mm-es ikráit 200 m mélyen rakja le. Az ikrák kiúsznak a nyílt vizekre, és nem süllyednek a fenékre. A hímek három-négy, a nőstények 8 éves korukban érik el az ivarérettséget. A Hekk avagy Csacsihal az Atlanti-óceán európai partjai mentén, Észak-Skandináviától és Izlandtól Észak-Afrikáig honos.
Különleges fajtái a speciális balatoni hekk, ami már kirántva, fej nélkül, farokkal előrefele úszik a part menti nádasok közelében, serpenyővel kiválóan lehet rá vadászni, főleg napkeltekor aktív hal.
Via vitorlazas.hu
„Ó, a tenger! Thakács annak idején sokat tűnődött azon: miféle hal lehet vajon a hekk? (Th. gyerekkorában kezdett feltűnni balatoni halsütőknél, kiszorítva az addigi, ízletes-irdalt keszeget, úgy vezették föl: a magyar tenger kincse, fej és szálka nélkül, farokkal előrefelé úszik a Balatonban, tessék csak, tessék, süllőnél sokkalta jobb, őshonos. Holott az akkori NDK-tömegturizmus kielégítésére hozták be, s azóta hozzászokott a magyar is. Hozzászokik ez mindenhez, kondicionálás kérdése. Tehát mi is a hekk? Thakács lépéseket tett kiderítésére, és megtudhatta – ezt rajta kívül hárman tudják Magyarországon –: csacsihal. Igen, így hívják a hekket, tengeri csacsihalnak, erre hallgat, ha invitálják a hálóba a 2–300 méteres mélységekben, Helgoland partjainál. Mondják tengeri csukának is, német neve után; apró halakkal él.)”. Az első hóesés után című cikket Farkas Csaba írta a Délvilág 2005. január 28. számában.
„…az Unió jogszabályai között:
A Bizottság 3718/85/EGK rendelete (1985. december 27.) a Spanyolország lobogója alatt hajózó halászhajóknak a portugál vizeken folytatott halászati tevékenységeire vonatkozó egyes műszaki és ellenőrzési intézkedések megállapításáról így szerepel: szürke tőkehal (hekk) (Merluccius merluccius), és annyit sikerült kiderítenem, hogy a hekk az a Seehecht, ejtsd zeehekk, amiből a See a tenger, a Hecht pedig a csuka. Azaz tengeri csuka.”
ELTE rendszertani bevezető:
A tőkehalfélék elsősorban az északi félteke tengereiben előforduló állatok. Az atlanti tőkehal 1–1,5 m hosszúságú torpedóalakú, rendkívül gyors mozgású ragadozó hal. Nagy csapatokban vadászik halakra, de puhatestűeket, rákokat is szívesen fogyaszt. Halászati szempontból az egyik legjelentősebb halcsoport. A nálunk is kapható hekk pl. a tőkehal egyik törpe változata. A tőkehalfélék édesvízben élő tagja a menyhal (Lota lota), amely hazai vizekben, elsősorban a Dunában és a Tiszában is él. Egész korán, még a jégzajlás idején ívik. A párok a víz felszíne közelében járják násztáncukat.”
Még tovább nyomoztam, és láttam, hogy Horvátországban is árulnak sült hekket, például Orebicen, a Marco Polo étteremben. A heti menüben kétszer is (túl sok!) szerepel az étlapon, egyszer roston, egyszer meg rántva. Én a horvát tengerparton sosem láttam tengeri csukát (ez mégis elegánsabbnak hangzik, nem?), lehet, hogy ezt a Balatonhoz szokott magyar és egykori NDK-s turisták miatt vették föl az étlapra, és a halat mi szállítjuk?
Via Följegyzések a Pap-lukból
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)