2009. május 24., vasárnap

Egy kis szivmelengetes

Az ügyvéd és az öreg székely.

Az ügyvéd elmegy kacsára vadászni. Lő is egyet, de a kacsa beesik egy
elkerített birtokra. A birtok tulajdonosa, az öreg székely épp ott
kapálgat.

- Bátyám, legyen szíves, adja már ide azt a kacsát! - kéri az ügyvéd.

- Dehogy adom, az én földemre esett, tehát az enyém! - mondja az öreg.

- Nana! Én ügyvéd vagyok, velem ne szórakozzon! Ha nem adja ide, akkor
úgy beperelem, hogy mindenét elveszíti! - fenyegetőzik az ügyvéd.

- Várjon csak! Itt vidéken a vitás ügyeket a "három rúgás törvénye"
alapján szoktuk elrendezni. Hajlandó alávetni magát?

- Az mit jelent?

- Én kezdem... Maga megfordul, én meg háromszor jól fenékbe rúgom. Ha
bírja, akkor cserélünk, és maga jön. Annál az igazság, aki tovább
bírja...

Az ügyvéd végigméri az öreget, és azt gondolja: "Ezt a fazont kirúgom
a világból is, ennél egyszerűbben úgysem tudnám elintézni a dolgot."
Szóval, belemegy. A székely bácsi kezd... Nekiszalad, és akkorát rúg
az ügyvédbe, hogy az beleremeg. A második rúgásra az orrával
felszántja a földet. A harmadik után elönti szemét a könny...
Leporolja magát, majd odamegy az öreghez:

- Na, forduljon meg, most én jövök!

A székely megpödri a bajuszát:

- Jól van, feladom... Vigye a kacsáját!

Nincsenek megjegyzések: